Elysion aléltan ült a székben. Feje a mellkasára lógott. Teste körül volt véve erősen megszorított kötelekkel. A szék alatt körben hatalmas szakadék tátongott. A Fény Őre ébredezni kezdett.
Helyzetét azonnal felismerte, és sejtette azt is, ki az elrablója. Nem is lehet más, mint...
- Alienor! - szólalt meg Elysion, mikor meglátta a kis árnyat a sötétben munkálkodni - Miért teszed ezt? - kérdezte, ám ekkor szipogást hallott.
- Nem én!... Nem én!... - halk hüppögés közepette Alienor gyermeki hangja hallatszott - A szellem... - majd hirtelen ez is abbamaradt, s nem maradt más, mint az ördögi tekintet, a gonosz szellem haragja - Nos igen! Nem ő! Szegény pici Alienor! Nem tehet ő semmiről! - mondta mindezt a lány testében.
- Miért nem engeded el őt? - kérdezte Elysion.
- Ugyan minek? Ha nem ő, hát más. Kell a gazdatest, és az őrzőét nem tudtam használni. Túl erős volt. De más nem volt a teremben. Ez a gyenge leány pont alkalmas volt. Éreztem rajta, hogy átjárja a bánat.
- Alarik...
- Ki? - kezdte gyanakvón Alienor.
- A lány bátyja. Nemrég távozott el közülünk. Onnan ered a bánata. Szegény kislány...
- Vagy úgy... Nos, ez a mérhetetlen bú épp jókor jött nekem, nameg persze a Szelence felnyitása is segített. De ezen túl vagyunk. Szóval, mondd el nekem, az életedért cserébe, hogyan kell ezt a kardot összerakni? - ekkor felmutatta Tündöklő darabjait.
- Soha. Soha nem fogom elárulni! - ellenkezett a Fény Őre.
- Az életedért sem?
- Inkább meghalok, mint hogy a Gonoszt segítsem hatalomra!
- Azt nem engedem! Ki fogom deríteni a módszert, bármibe kerül is! - kiáltott magából kikelve a szellem. Ám hangja hirtelen megváltozott - Ne...mondjon...semmit!...Nem...szabad!
- Alienor?
- Igen... - zihálta a lány - Ne segítsen neki! Kérem! - mondta elfúló hangon.
- Nem fogok... Megígérem! - ekkor visszatért a szellem.
- Az ördögbe is, milyen erős ez a gyenge kislány. Át tudja venni a hatalmat fölöttem. De én erősebb vagyok. Le fogom győzni, és akkor már nem lesz visszaút!
Elysion megpróbálta utolsó mentsvárként használni valamelyik erejét. Legnagyobb döbbenetére egyik sem működött. Próbálkozását Alienor is észrevette:
- Hiába minden, Elysion, itt nem tudsz mit kezdeni velük! Itt semleges minden erő!
- De mégis hol vagyunk?
- Óó, gondoltad, majd elárulom... Persze... Az öreg elme, azt hiszi, mindenki más bolond! De nem! Semmit nem árulok el, amíg nem tudom meg a kard összeillesztésének módját! - ordította az Alienor testébe bújt gonosz.
- Azt hiába várod! Ha el is árulnám, se tudnál mit csinálni, hiszen Tündöklőt csakis Laura tudja eggyé kovácsolni!
- Laura? Nos, rendben. Akkor talán őt is idehozom, majd az ő életéért megnyílik a szád! - ezzel elindult, hogy felkutassa Laurát, magára hagyva Elysiont a kétségbeesésben.