Beletelt pár napba, mire rendbejött Julia és körülötte lévő világ.
Nem csak a lányok voltak boldogok, hanem szüleik is kezdték megérteni és elfogadni őket. Katja nem árulta el őket, de megnyugtató tényeket közölt az édesanyáknak. Julia anyja valamivel több időt töltött el lányával, mint ezelőtt.
Csak az iskolában történtek apróbb zavargások. Az osztály nem emésztette meg az elmúlt két-három hetet.  Tanórákon és szünetekben állandóan nyúzták és szekírozták Lenát és Juliát.
A vöröshajút szorgalmassága miatt ítélték el keményen, a vadócot meg részeg disznónak nevezték. Ugyanis Julia, tudta nélkül, bekerült az újságba. Nem címlapon, de előkelő helyen: hullarészeg tizenéves, aki szerelmét védi meg. Habár a cikk negatívumokat nem jelölt meg, őt mégis bosszantotta. A tanárok inkább nem szóltak semmit.
Egy hűvös reggelen Alex bandája az iskolakapuban várta őket.
-Sziasztok! Hogy vagytok? - hízelgett egy szemüveges fiú, akit aztán oldalba löktek a többiek.
-Csajok, Alex készül valamire! Meglepetésre! - kiabálták túl egymást.
Julia dobantott egyet a lábával. Mindenki elhallgatott.
-Kezdjétek elölről! Na?
A srácok szétszéledtek. A távolban felbukkant a bandavezér sármos alakja. Már csak a birodalmi bevonulási zene hiányzott. Alex hátratett kézzel közel lépett Lenához, nézte egy darabig, majd fülébe suttogta:
-Jó reggelt. Nagyon hiányoztál nekem, kedvesem.
Megcsókolta a lányt minden további nélkül. Lena megpróbált kimászni a karjai közül. Jul sem álldogált csak úgy. Pofonvágta a bájgúnárt, de úgy hogy eleredt az orra vére. Rúgdosni kezdte a gyenge pontját.
A szőke szívtipró nyakon ragadta Jult, fojtogatni kezdte.
-Idefigyelj te kis kurva! Ezt megkeserülöd! Lenochka az enyém! Csakis az enyém! Hallod? - odibálta ide-oda rángatva a vékony kis testet.
A vöröshajú nekirontott. Kiszabadította a bátor kis vadócot a szorításból. Mindketten elrohantak az udvar hátsó részébe. Alex nem ment utánuk.