XVIII. fejezet
2006.09.01. 19:24
Pár nap múlva, mikor Laura már úgy-ahogy kiheverte barátai hiányát, beállított Elysion-hoz: - Elmegyek, megkeresem Alienort, és megszabadítom a gonosztól, továbbá visszahozom Tündöklőt Hellunyatba! - Türelem, Laura, mi ez a nagy sietség? Elmehetsz, de még várnod kell néhány napot, mire indulhatsz. - De én most akarok menni! Azok után, amik történtek, minél előbb véget akarok ennek vetni! - Megértelek, de még akkor sem mehetsz. - Miért? - Mert Morwenának kell a segítséged a szüléshez! - Mi?... Hogy az enyém?... De hisz én nem is tudok semmit... - A Tudós Gőzők azt jósolták neki, hogy téged válasszon, ezért vele kell lenned! - Értem. És ez mikorra várható? - Holnaputánra, ha minden igaz - ezzel Elysion elküldte Laurát a szobájába, hogy felkészüljön Cécili érkezésére. A vár népe hatalmas izgalommal várta a nagy napot, amely végre elérkezett. Morwena és Laura, na meg persze Elysion hárman voltak egy szobában. Elysion tanácsokat osztott az ifjú őrzőnek: - Ne feledd, a babát az erőddel kell kisegítened! - A telepátiával? - Igen. Figyelj oda rendesen, nehogy baja essen! - Úgy lesz! - Laura nagy buzgósággal várta a pillanatot. Aztán elkezdődött. A lány minden erejét megfeszítve emelte a kicsit, aki nemsokára elő is bújt, majd belelebegtette anyja karjaiba. - Köszönöm! Nagy segítség voltál, Laura! Nélküled nem ment volna. - Most hagyjuk magukra őket! - javasolta Elysion, és Laurával együtt távozott. A folyosón megálltak. - Miért pont én kellettem ehhez? - kérdezte az őrző. Elysion megállt, rafináltan mosolygott egyet, és így válaszolt: - Tudod, Laura, nálunk máshogy mennek a dolgok, mint a földön. Itt a szülést csak egy őrző tudja elvégezni, aki a Tizenhármas jegyében született. Én már gyenge vagyok ehhez, ezért Morwena megkérdezte a Gőzöket, és ők javasoltak téged. Plusz, ha szabad ezt mondanom, így gyakorolhatod az erődet is, amire még szükséged lesz - tette hozzá mézesmázasan. - Ez igaz. De akkor ez azt jelenti, hogy most már elindulhatok Alienor után? - Pontosan azt. Ha gondolod, akár egyedül is próbálkozhatsz, bár ezt nem tartom jó ötletnek, mivel elég veszélyes az út. - Nembaj, megpróbálom, nem akarom még több ember életét veszélyeztetni! - Ahogy gondolod. De Nyílszárny elkísér majd az út egy részéig, ezt nem tagadhatod meg! - Nem fogom - mondta Laura, majd különváltak. Az ifjú lány visszament Morwenához, üdvözölni a kis jövevényt, Elysion pedig a szobája felé tartott, hogy gondolkodjon magában. Egészen addig, amíg egy sötét, kicsi kéz kinyúlt a sarokból, és el nem ragadta. Egy sötét kicsi kéz, amely talán Alienoré is lehetett...
|